Hello Kitty, bento-box, és JR Pass: Utazásom vonattal Japánban

Sok országhoz képest Japánban a vasúti közlekedés rendkívül hatékony, pontos, megbízható és tiszta. A vonatok évente átlagosan 0.9 percet késnek, és ebben már benne vannak az országban nem ritka természeti katasztrófák hatásai is. Amikor befutnak a végállomásra, pár perc alatt kitakarítja őket a személyzet - egy jól megkomponált koreográfia szerint, amit öröm figyelni. A végállomásokon pedig egy könnyed mozdulattal megfordítja az üléspárokat a személyzet, hogy azok a visszafelé úton is menetirányba nézzenek.

A vasúti közlekedés kultúrája Japánban

De nemcsak maga a vonatozás élmény, hanem sok minden más is, ami ahhoz kötődik. Ilyen például a vasútállomások épülete, melyekben gyakran számos étterem és ajándékbolt kap helyet. Az éttermekben nemcsak helyben, hanem elvitelre is kérhetünk ételeket, az üzletekben pedig kifejezetten az utazásokhoz már-már művészien összeállított dobozkákat, azaz bento-boxot vásárolhatunk, amelyekben általában több apró fogást is elhelyeznek. Japánban nem a nálunk megszokott Utasellátó színvonalra kell gondolni zsemlébe tett rántott hússal – Japánban még a pályaudvarokon is kifogástalan a gasztronómia, valóban finom és mindig friss ételekkel.

Nagyon élveztem az utasokat figyelni, ahogyan várnak a vonatokra. A vágányok mellett rengeteg kis jelzést találunk: pontosan lehet tudni, hogy a mi kocsink ajtajai hol fognak nyílni. Ha a helyjegyünkön rajta van, hogy az ötös kocsiba szól a jegyünk, már a vonat érkezése előtt pontosan elhelyezkedhetünk az ajtó előtt. Az utasok az ajtó két szélén sorakoznak fel. Amikor befut a szerelvény, akkor köztük, mint valami díszsorfal közt szállnak ki az utasok, és amikor már az utolsó is kiszállt, akkor indulnak csak a beszállók, szigorúan a sor szerint. Bár kétszer másfél hónapot töltöttem Japánban, egyszer sem láttam tolakodást.

Arra is figyelni kel, hogy ha befut egy vonat az állomásra, nem biztos, hogy minden kocsi ugyanoda tart: könnyen előfordulhat, hogy útközben szétválasztják. Ha előre foglalunk helyet, akkor ezt figyelik a jegy kiadásánál, de ha nem, akkor résen kell lenni, hogy jó kocsiba szálljunk.

Attól viszont nem kell félni, hogy koszos vagy büdös a WC – egészen elképesztő azok tisztasága és színvonala.

Ha a vonat-, metró és buszvezetők magukban motyognak és egyfolytában mutogatnak, ne ijedjünk meg – itt így végzik a biztonsági ellenőrzést. Mivel a tárgyra kell mutatniuk, és verbalizálniuk kell a műveletet, nem tudják elrontani a biztonsági ellenőrzést. Amikor egy mozdonyvezető ellenőrzi a mozdony sebességét, nem csak a kijelzőre pillant. Rámutat a sebességre, és azt mondja: "80 kilométer per óra". A peronfelügyelő nem csak végignéz a vonalon, hogy megbizonyosodjon arról, hogy egy vonat közeledésekor nincsenek utasok a sárga vonaton belül, hanem a karjával végig mutat a peronon, és miközben fürkészi, bejelenti, hogy mit csinál.

Nagyon egyszerű módszer, mégis rendkívül hatásosnak bizonyult, mert növeli a tudatossági szintet. Én mindig imádtam figyelni ezt is!

A Japan Rail Pass és a kényelmes utazás titka

Mivel a vonatozás nem olcsó mulatság, ha nagyobb távolságokat teszünk meg, nem kérdés, hogy érdemes bérletet venni.

A Japan Rail Pass 7, 14 és 21 egymás követő napon használható, két verziója van: a sztenderd (másod) és a zöld (első) osztály. A Japan Rail Pass-t csak turisták vásárolhatják meg. Minden JR (Japán állami vasúttársaság) vonatra érvényes, kivéve néhány magánüzemeltetésű járatot, mint például a Nozomi és Mizuho járatokat a Tokaido Shinkansen vonalon, amikre kiegészítő jegyekkel tudunk felszállni. Magyarországon a Japanspecialist forgalmazza a bérleteket, az aktuális árakat az ő Japan Rail Pass oldalukon lehet megtalálni. Vásárláskor még nem a bérletet kapja meg az ember, hanem egy arra szóló papír utalványt (vouchert), amit Japánban kell beváltani magára a bérletre valamelyik vasútállomáson, a kiállítástól számított 90 napon belül. De minden részletesen benne van az ismertetőben, amit a Japanspecialist munkatársai az utalványhoz adnak!

Ha csak egy-két régióba utazik valaki, akkor érdemes utánanézni a régiós bérleteknek, ezeket is meg lehet vásárolni a Japanspecialist irodájában.

Különleges vonatok és tematikus utazások Japánban

Külön érdemes vadászni a speciális vonatokat, melyek közül macskaimádóként nekem egyértelműen a Hello Kitty vonat volt a kedvencem. A Hello Kitty Shinkansen egy gyorsvonat, amely Shin-Osaka állomás és Hakata állomás között közlekedik a Sanyo Shinkansen vonalon. A világhírű rajzfilmfigura által inspirált Hello Kitty témájú vonat igazi kuriózum élénk rózsaszín külsejével.

De a cukiság-őrület nem áll meg a vonat külső festésénél, a belső tér is lenyűgöző a Hello Kitty dizájnjával, valamint a vonat első és második kocsijában található további meglepetésekkel. A vonatra érvényes a Japan Rail Pass. Bár nem kötelező a helyjegy, a vonat népszerűsége miatt érdemes kiváltani, különösen mert az nem kerül semmibe. A legbájosabb a második kocsi, igaz, ide nem lehet helyet foglalni. Szintén kihagyhatatlan az első kocsi, ami ajándékboltként, bisztróként és játszószobaként üzemel.

A japánok macskaszeretete egyébként nem korlátozódott a Hello Kitty Shinkansenre. Létezik egy macska-tematikájú metróvonal is, a tokiói Setagaya, ami a macskaszobrokkal teli szentélyhez, a Gotokuji templomhoz vezet.

A szép kertben álló templom nem kisebb híresség szülőhelye, mint a majd minden üzlet és étterem kirakatában integető macskáé (maneki neko). Legalábbis az egyik magyarázat szerint, mert ahogy az lenni szokott ilyen hírességek esetén, több legenda is kötődik hozzájuk. Itt úgy tartják, hogy réges-régen Ii Naotaka gazdag feudális úr egy viharban a Gotokuji templomhoz közeli fa alatt keresett menedéket. Az úr látta, hogy a pap macskája integet neki, ezért követni kezdte, majd egy pillanattal később a fába belecsapott egy villám. Az úr hálából készítette az első maneki-nekót, amely hamar népszerűvé vált. Ma már a templomkert egyik sarkában több száz maneki-neko szobor áll, fantasztikus látvány.

Néhány évvel ezelőtt eljutottam Japán akkor még kevésbé látogatott régiójába, Wakayamába. A Japan Rail Pass bérletemmel Wakayama városáig utazhattam el, innen regionális vonatokon, illetve buszokon lehetett továbbjutni a prefektúra belső részeibe. A japánok egyik legfontosabb zarándokútja, a Kumano Kodo található itt, amit azóta a külföldi turisták is felfedeztek maguknak. Engem a zarándokút csodálatos templomai mellett ide is egy cicás vonat vonzott, méghozzá a Kishi vasútállomás és az ott tanyázó bársonytalpú állomásfőnök.

A történet 2004-re nyúlik vissza, amikor a helyi vasúttársaság úgy döntött, bezárja a masszív veszteséget termelő Kishigawa vonalat. A helybéli lakosok aláírásgyűjtésbe kezdtek, és kérvényt írtak az új tulajdonos, a Wakayama Electric Railway Company cégnek, hogy mentse meg a járatukat. A cég elnöke, Mitsunobu Kojima 2006 áprilisában végigjárta a vonalat és a Kishi állomásra érve találkozott az ott élő Tamával, a helyi büfét vezető hölgy háromszínű cicájával. A legenda szerint Tama megbabonázta a vasúttársaság elnökét, aki azonnal eldöntötte, a vonalat nem záratja be. Sőt, az egészet átalakítja macska-tematikájúvá, hátha ez fellendíti a forgalmat. Az ötlet annyira bejött, hogy az éves utasszám rohamosan megnőtt, nem kis részben az egész országból idelátogató turistáknak, akik mind találkozni akartak Tamával.

Bár én részrehajló vagyok a macskák irányába, Japánban több tematikus vonaton is utazhatnak a rajongók: létezik Pokémon figurákkal díszített, pandás, régi japán faházakat imitáló vonat és olyan is, ahol utazás közben lábfürdőt (ashiyu) vehetnek a vendégek.

De úgy gondolom, nem is kell ahhoz semmi hókuszpókusz, a „sima” vonatokon is óriási élmény utazni – egyszerűen ez egy kihagyhatatlan program, ha Japánban jár valaki!